A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a reproduktív korú nők egyik leggyakoribb hormonális rendellenessége. Ez egy rendszerszintű zavar, amely során a petefészkek túl sok androgént (férfi nemi hormont) termelnek. Ezek dominánssá válnak, akadályozva a petesejt normális érését. Az ovuláció zavart szenved, és a petefészkek felszínén éretlen tüszők halmozódnak fel.

A PCOS hatással van a menstruációs ciklusra és a termékenységre, befolyásolja az anyagcserét, a bőr állapotát, a hangulatot, az energiaszintet és még a szív- és érrendszer működését is.
Fontos beszélni a PCOS-ről – nők milliói élnek ezzel a szindrómával anélkül, hogy tudnának róla. Tüneteiket gyakran figyelmen kívül hagyják, panaszaikat stressznek, életkornak vagy „mindenkinél így van” típusú magyarázatnak tulajdonítják. A nyílt beszélgetés a PCOS-ről az első lépés a korai diagnózishoz, az önmagunkkal való kíméletes bánásmódhoz és a női egészség rendszerszintű gondozásához.
Globális statisztikák: mit mond az Egészségügyi Világszervezet és a 2025-ös kutatások
Nemzetközi kutatások és az Egészségügyi Világszervezet 2025-ös jelentése szerint a PCOS nők millióit érinti, de gyakran nem kerül diagnosztizálásra.
- Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az esetek akár 70%-a rejtve marad.
- Átlagosan a reproduktív korú nők 8–13%-a él PCOS-szel.
- Olyan régiókban, ahol magas az inzulinrezisztencia és az elhízás előfordulása (Dél-Ázsia, Közel-Kelet, Latin-Amerika), az arány elérheti a 20%-ot.
- Még a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban is gyakran késik a diagnózis a homályos tünetek és az alacsony tájékozottság miatt.
A korai diagnózis hiánya szövődményekhez vezethet: meddőséghez, 2-es típusú cukorbetegséghez, depresszióhoz, szív- és érrendszeri kockázatokhoz.
Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozza a női reproduktív egészség integrálását az alapellátásba, valamint a szakemberek képzését, a vizsgálatokhoz való hozzáférést és a hormonális zavarokkal kapcsolatos stigma csökkentését.
A PCOS okai – miért alakul ki a policisztás szindróma
A genetikai hajlam fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában: ha az anyának, nővérnek vagy nagymamának rendszertelen ciklusai, aknéja vagy fogantatási nehézségei voltak, a kockázat megnő. Ez nem jelent közvetlen öröklődést, de az ilyen nők körében gyakoribb a hormonális egyensúlyzavar.
Az inzulin (a vércukorszintet szabályozó hormon) szintén része a női egészség rendszerének. Sok PCOS-tünetekkel élő nőnél a sejtek elveszítik érzékenységüket az inzulinra, és a szervezet túltermelést indít. Ez serkenti a petefészkeket az androgéntermelésre, ami megzavarja az ovulációt és fokozza a tüneteket. Az inzulinrezisztencia még normál testsúlyú nőknél is megjelenhet.

További tényező a krónikus gyulladás, amely megzavarja a hormonális szabályozást és súlyosbítja az inzulinrezisztenciát. A hipotalamusz-hipofízis tengely működési zavara (ez szabályozza a tüszőérlelő és luteinizáló hormonok termelését – ezek irányítják a petefészkek működését, a menstruációs ciklust stb.) androgéntöbblethez és ovulációs zavarokhoz vezet.
A PCOS nem az életmódbeli hibák következménye. Ez egy rendszerszintű állapot, amely megértést, kíméletes hozzáállást és egyéni támogatást igényel.
PCOS és reproduktív egészség – a betegség tünetei és következményei
A policisztás ovárium szindróma számos testi és érzelmi jelzéssel jelentkezik. Némelyik nyilvánvaló, mások normálisnak tűnnek vagy stressznek tulajdonítják őket.
Íme a főbb tünetek, amelyeket fontos felismerni:
- Menstruációs zavarok. A ciklus rendszertelenné válik, meghosszabbodik vagy teljesen kimarad. Az ovuláció ritkán vagy egyáltalán nem történik meg, ami befolyásolja a termékenységet és a hormonális egyensúlyt.
- Hirsutizmus (fokozott szőrnövekedés). A szőrzet olyan területeken kezd nőni, amelyek a férfi hormonális mintázatra jellemzőek – a felső ajak felett, az állon, a mellkason, a hason. Ez az androgéntöbblettel függ össze, és kellemetlenséget, önértékelési problémákat, rejtőzködési vágyat okozhat.
- Akné és zsíros bőr. A pattanások, különösen az arc alsó részén, ellenállhatnak a kozmetikai kezeléseknek. A bőr zsírosabbá válik, a pórusok kitágulnak – mindez belső hormonális egyensúlyzavart tükröz.
- Súlygyarapodás. A testtömeg növekszik, különösen a hasi területen, még kiegyensúlyozott étrend mellett is. Ez az inzulinrezisztenciával és az anyagcsere zavarával függ össze.
- Pszichoemocionális tünetek. Szorongás, hangulatingadozások, krónikus fáradtság, csökkent libidó – gyakori kísérői a PCOS-nek.
Egy nő éveken át járhat kozmetikushoz, dietetikushoz, pszichoterapeutához anélkül, hogy tudná: ezek a tünetek egyetlen hormonális mechanizmushoz kapcsolódnak. A PCOS közvetlen hatással van a reproduktív egészségre. A zavart ovuláció megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a fogantatást.
Diagnózis: hogyan ne vesszünk el a vizsgálatokban
A PCOS diagnosztizálása összetett kivizsgálást igényel, amely figyelmet követel a részletekre, és megértést arra, hogy a tünetek homályosak lehetnek, a megjelenésük pedig nem szokványos.

Első lépésként kismedencei ultrahangvizsgálatot végeznek. Ez lehetővé teszi a jellegzetes kép megfigyelését: apró tüszők sokasága a petefészek perifériáján, amelyek gyöngysorra emlékeztetnek. Fontos azonban megérteni: az ilyen tüszők jelenléte önmagában nem igazolja a PCOS-t – más jelekkel együtt kell megjelenniük.
Emellett hormonvizsgálatokat is elrendelnek: tesztoszteron, follikulusstimuláló és luteinizáló hormon, prolaktin, ösztradiol szintje. PCOS esetén gyakran megfigyelhető az androgénszint emelkedése és a női hormonok egyensúlyának zavara. Továbbá ellenőrzik az inzulin- és éhgyomri glükózszintet a rejtett inzulinrezisztencia kimutatása érdekében.
Miért nem állítják fel azonnal a diagnózist? Mert a PCOS szindróma, nem egyetlen betegség. Különböző módon jelentkezhet. A szakembernek ki kell zárnia más okokat, fel kell vennie az anamnézist, össze kell vetnie a vizsgálati és laboreredményeket, és csak ezután állíthatja fel a diagnózist.
Policisztás szindróma megelőzése: olyan lépések, amelyeknek a mindennapokká kell válniuk.
A PCOS-től nem kell félni. Fontos tudni róla, hogy időben támogathassuk magunkat. A tünetek megjelenése előtt sokat lehet tenni: az étrend rendezése, a gyulladások csökkentése, az inzulinérzékenység javítása. Mérsékelt fizikai aktivitás (akár egyszerű séta vagy tánc) segít stabilizálni a hormonháztartást. A kiegyensúlyozott étrend, amely összetett szénhidrátokra, fehérjékre és egészséges zsírokra épül, csökkenti az anyagcserezavarok kockázatát.
Azoknak a nőknek, akik félnek a PCOS-től, fontos megérteniük: ez egy kezelhető állapot. A korai megfigyelés, a rendszeres ciklus, a hangulat és a bőr állapotának követése segít időben észrevenni a változásokat. Akik pedig még nem foglalkoznak vele, számukra a megelőzés egyszerű önmagukról való gondoskodás nyomás nélkül.
Ha a tünetek már megjelentek, különböző támogatási stratégiák léteznek. A hormonkezelés segíthet stabilizálni a ciklust és csökkenteni az androgénszintet. Inzulinrezisztencia esetén metformint alkalmaznak. A kozmetikai támogatás is fontos, mivel hatással van az önértékelésre és az életminőségre.
A legfontosabb az egyéni megközelítés. Minden nőnek más céljai vannak: a ciklus helyreállítása, a közérzet javítása, a felkészülés a terhességre. Az életkort, a tüneteket és az életmódot figyelembe kell venni a stratégia kiválasztásakor.

A PCOS nem ítélet, és nem ad okot a testtől való félelemre.
A policisztás szindróma jelzés arra, hogy a hormonális egyensúly felborult, és a szervezet támogatásra szorul. A rendszeres ciklus, a stabil hangulat és a tiszta bőr az egészség egyértelmű jelei. Ha valami nincs rendben, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a tüneteket, ne szégyelljük a változásokat, és ne várjuk meg, amíg rosszabbra fordul.